A hétvégén végre volt egy kis szabadság... Imádom azt az érzést, amikor készülődünk egy utazásra legyen az akármilyen kicsi is. Az uticél ezúttal nem volt olyan messze, mint legutóbbi 3 hónapos "kényszerszabadságom" a földközi tenger partján, sőt ezúttal kicsit hidegebb helyre is indultunk, a hideg, szeles Bécsbe.
Igen, sokan gondolhatjátok hogy közhely, és tömegturizmus, de nekem ez most kellett. A barátokkal gondoltunk egyet, és megszerveztük ezt a csodálatos szombati kiruccanást. Most először fordult elő, hogy nem busszal mentem. Ezúttal autóval vágtunk neki ennek az 520 km-nek és én voltam a sofőr! Az utunkat nem a kulturális turizmus, sokkal inkább a gasztro turizmus jellemezte.
Megkóstoltuk a vásár forgatagában a sógorék glühwein felhozatalát, és a híres puncsokat (Apfelpunsch és természetes a sofőr számára kihagyhatatlan, alkoholmentes Jigendpunsch). A karácsonyi hangulathoz temészetesen hozzátartozott az édességek kóstolása is, így volt szerencsének majszolni a cukrosalma kínálatból, és ettünk csokival bevont epret, málnát és kiwit.... hmmm leírhatatlan :)
Ezt a kihagyhatatlan Kaiserschmarren követte házi szilvalekvárral és porcukorral... a kedvencem!!! Nagyon finoman csinálják, érdemes megkóstolni. Mivel kezdtünk már szétfagyni beültünk, hogy egy még egy kicsit... mi mást, mint Wienerschnitzelt??? :)
Természetesen nem csak erről szólt, az egész napunk, mert nézelődtünk mindenfelé a városban is, de a legfontosabb, hogy nem voltak kötöttségek, végre, és mindenki azt tehette, amihez kedve volt! És ami talán a legfontosabb, hogy egy felejthetetlen napot töltöttem el a szerelmemmel :) rég utaztunk már együtt valahova, de olyan még sosem volt, hogy szülők nélkül tegyük ezt, msot végre itt volt a lehetőség, és éltünk vele...
Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki egy kis kikapcsolódásra, romantikázásra vágyik. Tényleg megéri, főleg megfűszerezve egy kis karácsonyi hangulattal!
Álmodozásra mindenkinek szüksége van, csak nem mindegy, hogy mi lesz az álmodozás vége. Valaki legyint, hogy á, úgyse lesz ebből semmi, valaki pedig azt mondja, igen, ez így lesz! ...
Mindenkinek megvannak a saját kis praktikái, hogy hogyan és hol álmodozzon a jövőjéről. Nekem rendszerint ez...
A hétvégénk pörgős, ám ennek ellenére meghitt volt. Olyan szerencsében volt részünk, hogy 3,5 napot tölthettnük együtt és szerencsére sokfelé jártunk...
De kezdjük is az elején. Csütörötkön mikor indultunk volna hazafelé, elkezdett esni a hó :) :) gondoltam is magamban hogy mennyire szép... végre...
Mikulás előestéjén természetes, hogy mindenki mikulás lázban ég. A kicsik azért, hogy vajon voltak e annyira jók, hogy a Miki ajándékot hozzon és ne virgácsot, vagy abban reménykednek, hogy talán egy-két csínytevésüket nem vette észre. Akik már nem hisznek a Mikulásban ők várják, hogy mit kapnak...
A hétvégén végre volt egy kis szabadság... Imádom azt az érzést, amikor készülődünk egy utazásra legyen az akármilyen kicsi is. Az uticél ezúttal nem volt olyan messze, mint legutóbbi 3 hónapos "kényszerszabadságom" a földközi tenger partján, sőt ezúttal kicsit hidegebb helyre is indultunk, a...
A reggeli kiábrándulást egy nagyon boldog, nevetésteli délután követte. Nincs is annál jobb érzés, mikor a fáradozásaink megtérülnek. Sikerült egy jó kis meglepetést összehoznom, de nem is ez a legjobb benne, hanem hogy boldognak láttam Ő-t :) :) ennél több nekem nem is kell. Nincs jobb, mint...
Az a meglátásom, hogy az emberek álmaik elérésére nagyon sok mindent képesek megtenni. Talán azokért képesek a legtöbb mindent megtenni, és az az idilli állapot lebeg a szemük előtt, amikor már a szenvedés jutalmát élvezik.
Felnőttek több állást vállalnak, hogy családjukat boldoggá tegyék, diákok...
Mindig is foglalkoztatott milyen lehet blogot írni... hát, most én is belekezdek!
Úgy gondoltam kell hozzá valami nagy dolog, ami beindítja az egészet, eljött... megkaptam azt a nagy dolgot, ami következtében elkezdem blogomat.
Az ember mindig keresi, próbálja megtalálni a...
